Bélafalva katolikus székelymagyar falu a felső-háromszéki Szentföldön. Volt egy középkori temploma is, a XV. században épülhetett. Ebből maradt fenn a mai templom harangtorony felőli részén egy késő gótikus, keresztpálcatagos ajtókeret. A templomot övező temetőkertben Bélafalva több híres szülötte nyugszik. A falu legismertebb szülötte volt Tuzson János (1825-1904), az 1848-as magyar szabadságharc honvéd őrnagya, a nyerges-tetői csata hőse. 1994-ben emléktáblát helyeztek el a nevét viselő iskola homlokzati falára. A dombormű Vetró András munkája. Az egykori országzászló-talapzat helyére új, a régihez hasonló emlékkő került "Így volt, így lesz. 2000 S. L." felirattal és a magyar címerrel. Faragta Tuzson István, állíttatta Sebestyén Lajos. (A régi talapzaton, a címer mellett a bécsi döntés dátuma volt olvasható.) Alig 100 méterre ettől, a falu központjában emlékkopját állítottak a magyar honfoglalás 1100 esztendeje tiszteletére (a Haszmann fivérek munkája, 1997). /(kisgyörgy): Bélafalva. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./
2002. december 14.
Vetró András szobrászművész október 14-én töltötte be 51. életévét. Súlyos szívműtéten van túl, de munkakedve töretlen. Jelenleg az aradi vértanúk sorozatán dolgozik, de nem megrendelésre, hanem belső késztetésre, így szeretne tisztelegni emlékük előtt. Közben elkészítette Márton Áron egész alakos szobrát egy pályázatra. Bocskay Vince nyerte meg, de úgy tűnik, az ő szobrát is kiállítják. Vetrónak elkészült egy Kossuth-szobra, melyet Kézdivásárhelyen, választott városába állítottak föl. /Bogdán László: RezultART. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./
2003. március 10.
Márc. 9-én Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeum ikerrendezvény színhelye volt: megnyitották a március 15-ei tárlatot, ugyanakkor Molnár Józsiás halálának századik évfordulójára emlékeztek. Dimény Attila, a múzeum vezetője köszöntötte a jelenlevőket, majd dr. Borcsa János irodalomkritikus megnyitotta a képzőművészeti tárlatot. A múzeumban Molnár Józsiás-emlékkiállítás nyílt, mellyel a kézdivásárhelyi országgyűlési képviselőre emlékeztek. Ebben az évben több rendezvényt szerveztek a száz éve elhunyt képviselő tiszteletére: Vetró András-plakettet helyeznek el a nevét viselő általános iskola falán, és visszakerül a Molnár Józsiás parkban levő kriptába az a mellszobor, melyet Neumann Ernő készített, és nemrég Vetró András szobrászművész restaurált. /Bartos Lóránt: Kettős tárlat. Molnár Józsiásra emlékeztek Kézdin. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./
2003. március 11.
Brassóban a Magyar Kulturális Központban márc. 10-én nyílt a város magyar képzőművészeinek kiállítása. A "seregszemlén" Albert Sándor, Albert Zoltán, Ardeleanu-Kovács Ibolya, Ábrahám Imola, Ábrahám Jakab, Bartha Árpád, Csutak Levente, Dimény András, Ferencz Ágnes, Jakabos Olsefszky Imola, Mattis Teutsch Waldemar, Simó Enikő és Vetró András állítottak ki. /Brassói magyar képzőművészek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./
2003. június 27.
Vetró Artúr emlékkiállítás nyílt Temesváron, a szobrászművész szülővárosában. A kiállítás rendezésében közreműködött fia, Vetró András, maga is szobrász. /Vetró Artúr emlékkiállítás. = Heti Új Szó (Temesvár), jún.27./
2003. július 23.
Kézdivásárhely önkormányzata, az RMDSZ helyi szervezete és a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete kezdeményezésére a Kossuth és az Ady utca kereszteződésénél júl. 22-én ezerötszáz fős ünneplő tömeg jelenlétében avatták fel Vetró András bronzba öntött Kossuth-mellszobrát. Ezzel a város polgárainak több mint százéves álma teljesült.Ünnepi beszédet Török Sándor polgármester és Deutsch Tamás, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség politikusa mondott. A szobrot Deutsch Tamás és Tamás Sándor leplezte le, majd Bodó Imre kézdiorbaiszéki római katolikus főesperes és Szőcs László kézdiorbaiszéki református esperes megáldotta és megszentelte. A magyar és a székely himnusz eléneklése után közéleti személyiségek megkoszorúzták a szobrot. /Iochom István: Kossuth szobrot avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./
2003. november 20.
Imecsfalva nevét 1561-ben említik első alkalommal írásban. A kis katolikus közösség lélekszáma a 300-at sem éri el. Kevés református is él a faluban. A katolikus templom 1805 és 1808 között épült, s rajta a késő barokk elemeit lehet felismerni. Volt a falunak egy nagyon régi temploma is, romjaira az út építésekor bukkantak rá. Idegenforgalmi látnivaló a ma iskolaként szolgáló, egykori Cserey-kúria XVIII. századi, kissé átalakított árkádos-tornácos épülete. Falán emléktábla, rajta ez a szöveg: "Ebben az udvarházban élt és / hozta létre a Székely Nemzeti Múzeum / alapját képező gyűjteményt / Cserey Jánosné / született Zathureczky Emillia 1824-1905 / Állíttatta Cserey Jánosné Baráti Társaság 1997-ben." A márvány emléklap fölött, Vetró András fémplakettjén a múzeumalapító arcmása és a kúria kicsinyített képe látható. Itt van a székhelye az említett baráti társaságnak, melynek elnöke Turóczy Árpád tanító. A falucska központjában áll egy millecentenáriumi kopja, melyet az esemény és a falu mindenkori hőseinek emlékére állíttatott Imecsfalva szülötte, Kicsid Béla. /(Kgy. Z.): Imecsfalva (Falulexikon). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./
2004. március 15.
Márc. 14-én, vasárnap ünnepi szentmisén Szentkatolna, a szülőfalu apraja-nagyja legnagyobb szülöttjére, dr. Bálint Gáborra emlékezett. A nagy tudós éppen 160 évvel ezelőtt, 1844. márc. 13-án született Szentkatolnán. Harmincegy nyelven beszélt. A megemlékezést a polgármesteri hivatal, az egyházközség és a tudós nevét viselő általános iskola szervezte. A szentmise után dr. Borcsa János tanár, kiadó igazgató, Bakk Pál ny. tanító, helytörténész és Magyari Lajos költő, a Háromszék főmunkatársa Bálint Gábor életét, munkásságát és tudományos pályafutását méltatta. A gyülekezet a Bálint Gábor szülőháza helyén álló ház falán 1994-ben leleplezett, Vetró András által készített domborműves táblához vonult, és megkoszorúzta azt. /(Iochom): A nagy nyelvtudósra emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./
2004. június 2.
Máj. 31-én felavatták Kézdivásárhelyen a Márton Áron teret, és ünnepi rendezvény keretében leplezték le Vetró András szobrászművész alkotását, az egészalakos Márton Áron-szobrot. Dr. Jakubinyi György érsek leleplezte és megáldotta a püspök szobrát, majd beszédében a püspök példaértékű munkásságát foglalta össze. Tamás Sándor képviselő hangsúlyozta: „A tanúságtétel, a szoborállítás, a kiállás a hitben felismert igazságért soha nincs következmények nélkül. Mégis hisszük, hogy a fizikai következményeken túl fontosabbak a lelki következmények, az pedig a hitben való kiállás. Ez a mai nap üzenete." /(Gyergyai Csaba): Márton Áron teret avattak a céhes városban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./
2004. június 20.
Öt éve Kézdivásárhely központjának a Kantával összekötő útját Márton Áron püspökről nevezték el. Most a főtér felőli végén található kis parkban szobrot állítottak a szentéletű püspöknek. A számos dombormű és emléktábla mellett Kézdivásárhelyen már áll Gábor Áronnak, Bem Józsefnek, Turóczy Mózesnek, a szabadságharcban és világháborúkban elesett hősöknek, Kossuth Lajosnak köztéri szobra, Petőfi Sándorra egy mellszobor emlékeztet a róla elnevezett általános iskola udvarán. A főtéri Gábor Áron-szobrot valamint a hősök emlékművét kivéve mindegyik alkotás a város kiváló szobrászművész-tanárának, Vetró Andrásnak a munkája. Márton Áron szobra is az ő alkotása. A bronzszobor Balogh József marosvásárhelyi öntőmester műhelyében készült. Az avatóünnepség pünkösdhétfőn, máj. 31-én volt. Az ünnepi szentmisét Jakubinyi György érsek celebrálta a környékbeli papság részvételével. Az ünnepségen jelen volt Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete is. /Fórika Balázs: Szoboravatás Kézdivásárhelyen. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 20./
2004. november 8.
Fábián Ernő tanár és közíró idén töltötte volna 70. évét. Róla emlékeztek meg nov. 6-án Kovásznán családtagjai, volt kollégái, tanítványai és tisztelői. Az eseményen jelen volt Németh Zsolt magyarországi politikus, a Fidesz országgyűlési képviselője is. A családi ház udvarán kezdődött Fábián Márta asszony, Ernő bácsi özvegye és Németh Zsolt leleplezte Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész bronzplakettjét. Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója Fábián Ernőhöz fűződő személyes élményeit osztotta meg az emlékezőkkel, akit a helytállásnak, a vidéken való értékalkotás apostolának nevezett. Németh Zsolt elmondta: 1986-ban szakdolgozatát Fábián Ernő A tudatosság fokozatai című tanulmányában megjelent nemzetpolitikai gondolatairól írta. A városi művelődési házban tartott emlékkonferencián Németh Zsolt és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az MPSZ országos választmányának elnöke Fábián Ernő politikai örökségéről értekezett. Nemzetpolitikai gondolkodása kapcsán szó volt az autonómia és a kettős állampolgárság kérdésköréről is. Németh Zsolt elmondta: Magyarország lakosságának 45 százaléka rokoni szálakkal kötődik a határon túli magyarsághoz, ezért arra kéri a határon túli magyarságot: tekintsék sajátjuknak a referendumot, és hívják fel hozzátartozóikat, küldjenek egy képeslapot magyarországi rokonaiknak, és mondják meg nekik: vegyenek részt a referendumon, és szavazzanak igennel. Molnár Gusztáv, Bíró Béla és Lőrincz Csaba politológusok a Limes Kör – melynek Fábián Ernő is tagja volt – örökségéről vitáztak. Molnár Gusztáv Fábián korábbi meglátásaira utalva elismerte, hogy tíz évvel ezelőtt Fábián Ernőnek igaza volt. Mint mondta, ő mindig azt vallotta, hogy a társadalom alfája és ómegája a pluralizmus. Az egységmítosznak vége. /Bodor János: A helytállás apostola. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./
2004. december 21.
Vetró András Kézdivásárhelyen élő szobrászművész /sz. Temesvár, 1948/ apja, Vetró Artúr szobrászművész nyomdokaiba lépett, aki Kolozsváron, a Képzőművészeti Főiskolán a szobrászatot tanította. 1989 októberében együtt állítottak ki édesapjával. Apja 1992-ben meghalt, és abban az évben volt kettőjüknek gyűjteményes emlékkiállításuk. András fia az Incitato lovas művésztábor vezetője, másik fia, Barna a fiatal művészek Udvartér nevű megnyilvánulásának szervezésében vállal oroszlánrészt. Fábián Ernő filozófus plakettjét leleplezték Kovásznán, jövőre pedig a Barcsay Jenő plakettje lesz felavatva. Vetró András a hagyományos módszereket alkalmazza, főleg híres emberek mellszobrait, plakettjeit készíti el. /Farkas Imola: Műterem az udvartérben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
2005. március 5.
Brassóban másodszori összehívásra, február 22-én megtartotta tisztújító közgyűlését az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület. A nagyon kevés résztvevő megerősítette Házy Bakó Eszter elnöki tisztségét és újraválasztotta Márk Attila vezetőségi tagot. A vezetőtanács új tagjai: Bartha Judit tanár, Antal Tünde tanár és Vetró András képzőművész, tanár. Az Apáczai Csere János KE idén is közös hímestojás-írásírást szervez március 9-én. Pürkereci népművészek hétfalusi csángó motívumokat mutatnak be az érdeklődőknek. A brassói magyar fiatal képzőművészek „Apró örömök” című kiállítása március 18-án lesz. /A Cenk alatti város közművelődési hírei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
2005. szeptember 21.
Gelencéhez tartozik a kis Haraly falu. Gyom uralja a határt, melynek gyenge talajából csak az itteni székely tud elképesztő munkával a túléléshez elegendő terményt kicsikarni. Súlyos károkat okozott a burgonyatermésben a ragya, nem volt pénz permezetőszerre. Autóbuszjárat nincs. A helyiek járható utakat s jó minőségű ivóvizet szeretnének, a falu kútjainak vize egészségtelen. A haralyi kisiskolásokat – mindössze 15 gyerekkel működő összevont osztályt – idéntől új tanítónő, Márkos Zsófia, a kicsinyeket – összesen 9 gyereket – új óvónő, Ugron Angéla tanítja-oktatja. Mindketten a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző végzettjei. Mindketten helyben laknak, és szívesen részt vesznek a falucska közművelődési életében. Minden évben megszervezik a kosarasbálokat. Vége felé jár a haralyi emlékmű elkészítése is. Tervezője Vetró András kézdivásárhelyi képzőművész. Haraly 250 fős lakossága római katolikus székelymagyar. Külön kuriózum, hogy itt a templom a falu alvégén, a harangtorony fenn, a falu közepén áll. /Kisgyörgy Zoltán: Vihar előtt Haralyban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./
2006. január 11.
Szakáts Béla temesvári szobrászművész nyerte az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére Kolozsváron felállítandó szobor pályázati kiírását. A Kolozsvár Társaság ötlete nyomán kezdeményező bizottság alakult, amely meghívásos pályázat kiírása mellett döntött. Október 28-án küldték szét a körlevelet tizenkét szobrászművésznek: a pályázaton Bocskay Vince, Deák Árpád, Gergely Zoltán, Hunyadi László, Jecza Péter, Kocsis Rudolf, Kolozsi Tibor, Sánta Csaba, Szakáts Béla, Tőrős Gábor, Varga Mihály és Vetró András vett részt, névtelenül, jeligés rendszerben. A 3–4 méteresre tervezett emlékművet Kolozsváron, Sétatér Szamos melletti sétányán állítanák fel. A szoborállítás anyagi fedezete, illetve a városháza engedélye még hiányzik. Szakáts Béla munkája, a „napszimbolikus” kapu a szabadságvágy szimbóluma, délibáb. Az 1956-os forradalom bukása fájdalmat, börtönt, halált jelentett. Így a kapu, a szabadság napszimbolikus kapuja átfordulva börtönkapuvá válik, – értékelte munkája jelképes értelmét a tervező. Szakáts Béla 1938-ban született Székelyudvarhelyen, Temesváron él, egyetemen tanít. /F. I.: Temesvári képzőművész terve nyert. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./
2006. március 25.
Kézdivásárhelyen ünnepi tárlat nyílt március 15-e emlékére, a legtöbb alkotás az 1848-as szabadságharcra emlékezik. Vetró András kifejező ikergrafikáján Don Quijote tűnt fel. Albert Levente Szegembere, ez a szegekből összeállított alak, március örök harcaira is céloz, amelyek azóta is zajlanak. Látható még többek között Sárossy Csaba kollázsa, Csutak Levente grafikája Mikó Imre-ábrázolás, komor mű Vinczeffy László Honvéd sírkertje. A kiállításon jelen van alkotásaival Kosztándi Jenő, Hervai Katalin, és Jakabos Olsefszky Imola is. /Bogdán László: Ünnepi tárlat Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./
2006. március 25.
Március 14-én avatták fel Szolnokon, a Damjanich János Múzeum belső udvarán a kézdivásárhelyi Vetró András szobrászművész Damjanich János-domborművét. Az ünnepségen a művész is jelen volt. Elmondása szerint a plakettet eredetileg Aradra szánta, arra a házra, ahová Damjanich özvegye a hős tábornok holttestét a kivégzés után vitte. Aradon a tervet nem sikerült megvalósítania. Vetró a tizenhárom aradi vértanú közül eddig nyolcnak készített domborművet. – Magyarországon a Damjanich-dombormű a tizennyolcadik Vetró-alkotás, melyet lelepleztek. /(Iochom): Vetró-dombormű Szolnokon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./
2006. április 3.
Megnyílt az újonnan létrejött Kolozsvár Galéria 1956–2006 című fotókiállítása, a Főtér 22/8 szám alatt. Kántor Lajos irodalomtörténész, a Kolozsvár Társaság elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Kifejtette, szeretnének, olyan kulturális-információs központot kialakítani a város szívében, amely otthon lesz a kolozsváriak számára hosszú időn át. A kiállítást a budapesti Történeti Levéltár gyűjteményéből állították össze, a megnyitón jelen volt és beszédet mondott Gyarmati György, a levéltár igazgatója is. A kiállítás anyagát képezik a kolozsvári 56-os emlékműpályázatra beérkezett pályamunkák makettjei is: Szakáts Béla (I. díj), Bocskay Vince (II. díj), Deák Árpád (III. díj), Kolozsi Tibor, Varga Mihály, Gergely Zoltán, Hunyadi László, Sánta Csaba, Vetró András, Kocsis Rudolf és Jecza Péter munkái. /Köllő Katalin: Ahol szabadság van, ott szabadság van. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./
2006. május 5.
Ignácz Rózsa (Kovászna, 1909. jan. 25. – Budapest, 1979. szept. 25.) író, színművész első irodalmi sikerét Anyanyelve magyar (1937) c. regényével aratta. A moldvai és bukovinai magyarság sorsát dolgozta fel regényeiben. A kovásznai alsóvárosi papilak irodalomtörténeti emlékhelynek számít. Falán emléktábla hirdeti: ott született az író és színész Ignácz Rózsa. Az írónőről készült dombormű Vetró András szobrászművész alkotása. Az Ignácz Rózsa tiszteletére berendezett emlékszoba, illetve plakett mellett idén a város újabb emléket, ezúttal egy mellszobrot készül állítani az írónőnek. Az agyagminta a sepsiszentgyörgyi Varga Mihály szobrászművész műtermében már megtekinthető. Gödriné Molnár Mária, az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub egyik vezetője elmondta, hogy 1999-ben avatták az emlékszobát. A bronz mellszoborhoz szükséges összegnek több mint fele összegyűlt közadakozásból. /Dimény Árpád: Szobor közadakozásból. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 5
2006. május 6.
Május 5-én Kolozsváron a Szabó Dezső emléktábla felavatásával értek véget a harmadik alkalommal megszervezett Református Kollégium iskolanapjai. A záróünnepségen Pap Géza református püspök hirdetett igét. Emlékeztetett, hogy Szabó Dezső a Református Kollégium diákja volt, az egyik legnagyobb közíró itt élt át olyan élményeket, amelyek egész életét meghatározták. Megemlékeztek Gönczy László iskolaigazgatóról és Dr. Tulogdy János földrajztanárról, akiknek Erdődi Tibor festőművész által készített portréit szintén leleplezték a záróünnepségen. Ezt követően Dr. Csetri Elek akadémikus beszélt Szabó Dezsőről, akit Adyval és Móricz-cal együtt a magyar irodalom megújítójaként tartanak számon. Makkay Ferenc a Szabó Dezső Egyesülettől elmondta, hogy az emléktábla elkészítésére Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművészt kérték fel. A rendezvény végén Sebesi Karen Attila színművész olvasott fel Szabó Dezső munkáiból, majd a kollégium énekkara zárta az ünnepi eseményt. /D. I.: Szabó Dezső emléktáblát avattak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./
2006. május 19.
Május 5-én, a kolozsvári Református Kollégium ünnepségén, a kolozsvári születésű Szabó Dezső íróra, kritikusra és publicistára való emlékezés során az iskola falára került Vetró András szobrászművész Szabó Dezső arcképét megörökítő munkája. Az alkotás a Szabó Dezső Egyesület rendelésére készült, melynek vezetői ragaszkodtak ahhoz, hogy Vetró András bronzból készült domborműve díszítse a kollégium falát. /Dimény Haszmann Árpád: Ragaszkodtak Vetróhoz. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 19./
2006. június 24.
Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban Vetró András szobrász és Weisz Attila, Kolozsváron élő kézdivásárhelyi művészettörténész, egyetemi tanár nyitotta meg az UdvARTér művészeti csoportosulás által rendezett Tanár-diák (tanítvány) kiállítást, mely rendhagyó és példaértékű a maga nemében. Kosztándi Jenő, Kosztándi B. Katalin, Vetró András, Vetró Bodoni Zsuzsa, Bartos Gabriella és Sárosi Csaba művésztanárok mellett az Amerikai Egyesült Államokban, Írországban, Magyarországon és romániai városokban élő és alkotó tanítványaik közül huszonnégyen állítottak ki egykori tanáraikkal együtt. Sepsiszentgyörgyről B. Hajdú Enikő és Vargha Mihály, Kézdivásárhelyről Ráduly Imre, Lázár Levente, Szabó Kriszta, Zöldes Sándor és Vetró Bodoni Barnabás, Brassóból Olsefszkyné Jakabos Imola és Vetró Bodoni Sebestyén András munkái láthatók. /Iochom István: Tanár-tanítvány kiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./
2006. július 6.
Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész most elsősorban grafikusként mutatkozik be Kolozsváron a Korunk Galériában. A művésznek harminc köztéri szobra van. /Vetró András-tárlat a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
2006. szeptember 16.
Vetró András szobrászművész kézdivásárhelyi műtermében elkészült Rákossy Árpád jogászdoktor portrészobra, amely a tervek szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján kerül a felsőcsernátoni református templom előtti szobortérre. Rákossy Árpád a Rákosi Mátyás-féle magyarországi koncepciós perek első áldozatainak egyike volt, aki a kecskeméti bírói tanács elnökeként kezdeményezte két tanyasi ember bűnperének átsorolását az önvédelemből elkövetett gyilkosság kategóriájába, hogy az elkövetőket a halálos ítélet elől megvédhessék. A gyilkosság a háború utolsó évében történt, egy tanyasi gazda vasvillával agyonszúrta azt a részeg szovjet katonát, aki miután feleségét és lányát molesztálta, a gazdát az istállóba tuszkolta, hogy ott végezzen vele. A gyilkosságra négy év múltán derült fény. Rákossy Árpád első büntetéséből 1956 februárjában szabadult, felezéssel. Az 56-os forradalom és szabadságharcban való részvételéért újra bebörtönözték. Életét és a családjáét teljesen tönkretették. Gyermekei Magyarországon élnek, a kétszeres áldozat porait, utolsó kívánsága szerint, a felsőcsernátoni temetőben helyezték örök nyugalomra. Rákossy Árpád 1940-48 között Sepsiszentgyörgyön és 1945-ben rövid ideig Kézdivásárhelyen teljesített szolgálatot, felesége is kézdivásárhelyi volt. A szobrot Székelyudvarhelyen öntik bronzba. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége és a csernátoni Bod Péter Közművelődési Egyesület felhívással fordult a megye lakosságához, hogy a szobor elkészítéséhez szükséges összeget adományok révén teremthesse elő. Rákossy Árpád szobra a kisborosnyói ’56-os emlékkő és a sepsiszentgyörgyi emlékmű mellett a harmadik ’56-os emlékjel lesz, amelyet Háromszék megyében az 50. évfordulón elhelyeznek. /(sylvester): Elkészült Rákossy Árpád szobra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./
2006. október 20.
Sylvester Lajos Török Józseffel, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége háromszéki szervezetének elnökével áttekintette az 1956-os forradalom és szabadságharc háromszéki emlékjeleit. Az előző években elhelyezett emlékjelek: Kézdivásárhelyen, a református temetőben a Szoboszlay-per áldozatainak állítottak kopjafát, Torján ugyancsak kopjafa emlékeztet Ábrahám Árpád római katolikus pap mártírhalálára, Sepsibükszádon kopjafás kőtömb örökíti meg Ábrahám Árpád emlékét, és az egykori iskola – ma óvoda – is a kivégzett forradalmár nevét viseli. Az idei félszáz éves évfordulóra legelőször Kisborosnyón emlékeztek kőtömbös, kopjafás emlékállítással. Ez az első olyan emlékmű, amely a háromszéki származású, halálra ítélt és kivégzett forradalmárokról és a börtönben elpusztult emberek emlékére állítottak. Kisborosnyó, a nem egészen négyszáz lelkes falu többnyire önerőből egy egész magyar történelmi emlékjel-parkot hozott létre. Damó Gyula nyugalmazott tanító és falusfelei a Kárpát-medence magyarsága egészének állított ,,emberségből példát, vitézségből normát”. A budapesti turulmadár-ellenes balliberálisokat kellene ebbe az apró falucskába invitálni, hogy a magyar történelem jelképeiről és jelképszemélyiségeiről valamit megtudjanak, írta Sylvester Lajos. 1956-ra emlékeztető térplasztikai alkotás készül, és emlékparkot építenek Sepsiszentgyörgyön. Az emlékmű Vargha Mihály szobrászművész díjnyertes pályázata alapján készül el. A harmadik emlékművet Vetró András tervei alapján Felsőcsernátonban fogják elhelyezni. A szervezők elsősorban a jogászok támogatására számítanak, a felsőcsernátoni, koncepciós perben kétszer elítélt Rákossy Árpád a Kárpát-medence legnevesebb, 1956-ért is szenvedő jogásza volt, aki először Rákosi Mátyás pribékjeinek karmai közé került, majd az 1956-ot megtorló kádáristák börtönébe. /Sylvester Lajos: 1956-os emlékjelek Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./
2007. február 6.
Nemrég Alsó- és Felsőcsernátonban terepszemlével társított megbeszélést tartott a Dr. Rákossy Árpád Emlékbizottság. A testület Bölöni Dávid csernátoni polgármester és többek javaslatára úgy döntött, hogy a Rákossy-portrészobor a felsőcsernátoni Bod Péter Általános Iskola bejáratához állíttassék fel. A Rákossy-portrészobor Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész munkája. A szoboravatást 2007. augusztus 17-20. között, a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának programjához illesztve tartják. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján Sólyom László köztársasági elnök által magas állami kitüntetésben részesített Rákossy Árpád életútját, kétszeri bebörtönzésének politikai hátterét Székelyföldön és Erdélyben alig ismerik, pedig Felsőcsernáton szülötte, hamvai – kívánsága szerint – ennek temetőjében pihennek, és 1940-1948 között Sepsiszentgyörgyön, rövid ideig Kézdivásárhelyen a törvénykezésben és a közigazgatásban tevékenykedett. Sólyom László köztársasági elnök a felsőcsernátoni ünneplőkhöz címzett üzenetében írta: „Rákossy Árpád a diktatúrával szembeni ellenállás, majd később a forradalom hőse lett. Az általa vezetett bírói tanács nem volt hajlandó olyan ítéletet hozni, mint amilyent a politikai vezetés elvárt tőle. A kívánt ítélet ellenkezett volna a joggal és a bírói hivatás alapvető szabályaival. Rákossy Árpád nyilván tisztában volt a következményekkel. Annak tudatában hozta meg a felmentő ítéletet, hogy ezzel egyúttal kimondott egy másik, drámai verdiktet is: tudta, hogy saját életét töri ketté. Vállalta azonban az áldozatot. Bíróból vádlott, majd elítélt lett: hat év börtön lett a büntetése. ” Rákossy Árpád kétszeres jogászdoktort Kecskeméten előbb Rákosi diktatúrája ítélte el, majd 1957-ben a forradalomban való részvételéért sújtották újabb elzárással. /Sylvester Lajos: Egy ügyvéd a gáton (Dr. Rákossy Árpád emlékezete). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./
2007. július 9.
Megjelent Vetró András /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2007/, a Műterem sorozat 22. kötete, Banner Zoltán bevezető tanulmányával. Vetró András szobrász 1973 óta Kézdivásárhelyen él; az eltelt évtizedek alatt ő lett a város szobrásza, ez főként az emlékszobrászat jegyében valósul meg. Előszeretettel idézi különböző műfajokban – plakett, portré, szobor – a magyar kultúra, a magyar történelem személyiségeit. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./
2007. július 23.
A hét végén harmadik alkalommal megszervezett falunapok keretében került sor Márkosfalván az iskola névadó ünnepségére: a kis falu tanintézménye felvette legnagyobb szülöttjének, Barabás Miklósnak, a nemzet festőjének a nevét. Jánó Mihály művészettörténész a Székely Nemzeti Múzeum nevében egy Barabás Miklós-önarckép reprodukcióját nyújtotta át Szőcs K. Ervinnek, amit az igazgató az iskola legjobb tanulójának ajándékozott. Vetró András, a dombormű alkotója arra kérte a márkosfalviakat, pályázzanak, hogy a gipszbe öntött plakett bronzból is elkészülhessen. Az emlékparkban az 1970-ben felállított, Hunyadi László által készített Barabás-mellszobrot koszorúzták meg. A falunapok alkalmával felavatták a 12,80 méter hosszú és 5,70 méter magas székely kaput, a torjai Pethő Sándor munkáját. A kapuállítást Tusa Levente szentkatolnai polgármester kezdeményezte, aki elmondta: jövőre Imecsfalva bejáratához állítanak székely kaput. /Iochom István: Iskolakeresztelő és székelykapu-avató. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./
2007. július 30.
Kézdimartonoson a harmadik alkalommal megtartott falunap legfontosabb pillanata a falu egyik jeles szülöttének, Forró Antal festőművésznek, grafikusnak és egyetemi tanárnak az emlékére leleplezett, bronzba öntött dombormű avatása volt július 29-én. Forró Antal a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát, majd a kincses városban telepedett le, ott élt haláláig. 1960―82 között a képzőművészeti főiskola tanára volt. A rendezvényen jelen levő lánya, Forró Ágnes ― aki édesapja nyomdokaiba lépett, ő is a képzőművészeti pályát választotta ― édesapja életútjának legfontosabb állomásait idézte fel. Vetró András szobrász a dombormű születéséről szólt, majd Farkas Hajnal tanítónő arról beszélt, hogyan született meg a dombormű, és miért maradt későbbi időpontra az iskola névadó ünnepsége, amikor a tanintézmény fel fogja venni Forró Antal nevét. Ezt követően az iskola belső falán leleplezték a Vetró András szobrász által készített Forró-domborművet, s ugyanott Forró Antal festészeti munkáiból és személyes tárgyaiból kiállítást nyitottak meg. A falunap az iskola udvarán folytatódott, ahol a kászonaltízi Bóbiska Táncegyüttes lépett fel. /Iochom István: Főhajtás egy festőművész előtt (Faluünnep Kézdimartonoson). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./
2007. augusztus 18.
A Háromszéki Magyarok Világtalálkozója alkalmából augusztus 17-én Felsőcsernátonban a Bod Péter Általános Iskola előtti téren ünnepélyes keretek között avatták fel a falu jeles szülötte, a magyarországi koncepciós perekben kétszer is börtönbüntetésre ítélt dr. Rákossy Árpád (1902–1972) jogászdoktor bronzba öntött portrészobrát, Vetró András alkotását. A szobrot talapzatát Rozin Sándor mikóújfalusi kőfaragó készítette. Az avatóünnepélyen megjelent dr. Lomnici Zoltán, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke, Mádi Jenő, a Politikai Foglyok Országos Szövetségének elnöke, Tárnok Gyöngyi konzul asszony, a csíkszeredai magyar főkonzulátus képviselője, Cselényi László, a Duna Televízió elnöke, Rákossy Árpád gyermekei és még sokan mások. Bölöni Dávid, a község polgármestere dr. Rákossy Árpád példaértékű életét méltatva kiemelte, a szülőfalu lakói méltán lehetnek büszkék arra, hogy itt ringatták bölcsőjét. Fetés András ikafalvi születésű budapesti tanár, dr. Rákossy Árpád életét, munkásságát, kálváriáját ismertette, és érdemeit méltatta. Őt követően Sylvester Lajos, a Háromszék napilap főmunkatársa, a szoborállítás egyik fő kezdeményezője és Tamás Sándor parlamenti képviselő. Fetés András és Sylvester Lajos leplezte le a mellszobrot. Felolvasták dr. Sólyom László köztársasági elnök erre az alkalomra küldött üzenetét. A szoboravatást követően a jelenlevők a Bod Péter Általános Iskola egyik osztálytermében berendezett dr. Rákossy Árpád-emlékkiállítást tekintették meg. /Iochom István: Csernáton főhajtása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./
